Furcsa állati szokások, amik már szinte hihetetlennek tűnnek
A természet tele van meglepetésekkel, ráadásul néha akadnak viccesebb fajták is. Az alábbi néhány állat olyan szokásokkal bír, amik első hallásra tűnnek inkább kitalációnak, mint bármi másnak, mégis teljesen valódiak, sőt velünk együtt élnek ezen a bolygón.
A varjak nem felejtenek
Az hagyján, hogy a varjak nem felejtik el az arcokat, de az utódaik öröklik ezt a tudást. Ez azt jelenti, hogy ezek a madarak jó ideig megőrzik a velük szemben ellenségesen viselkedők arcvonásait a memóriájukban. A Washington Egyetem kutatásain alapuló eredmény szerint ez a tulajdonság a varjúfélékre általánosságban jellemző, azaz nem árt jóban lenni a csókákkal és a hollókkal is.
Hálózsáknak nyákgubó
A papagájhalak szeretik magukat éjszakára nyákgubóba csomagolni, aminek természetesen funkciója is van: távol tartja a ragadozókat, elrejti a hal szagát, ráadásul a parazitáktól sem kell félni a pihenő halnak.
Ájuló kecske
A furcsa állatok sztárja az ájulós kecske, ami szerencsétlenségére pont a furcsa szokásáról kapta a nevét. A fajtára jellemző idegi rendellenesség miatt, amikor a kecskék megriadnak, izmaik megmerevednek, és eldőlnek, miközben tudatuknál maradnak. A bizarr állapot fájdalommentes, és idővel az állatok megtanulják kezelni a stresszt, így idősebb korban márritkábban fordul elő, mint gidaként.
Vért spriccelő gyík
A tüskés békagyík a szemével vért spriccelve tartja távol a ragadozókat, többnyire sikeresen. Többszörös védelmi mechanizmusuk legfurcsábbika, hogy a szemükből képesek akár másfél méterre is ellőni, ezzel megzavarva a rájuk vadászó többnyire kutyaféléket (rókák, prérifarkasok). Nem elég a váratlan spriccelés, a vér ráadásul gusztustalan ízű, így az ellenségnek hamar elmegy a kedve a csemegétől, persze eközben a békagyík odébb is áll gyorsan.
Könnyet iszik a lepke
Az Amazonas mentén figyelték meg a helyszínen kutató tudósok, hogy akadnak pillangók, amik a teknősök, krokodilok, illetve a madarak könnyeit isszák. Ennek a magyarázata az, hogy máshonnan nem jutnának nátriumhoz. Az alternatív sóforrás veszélye, hogy a lepkék könnyen szemfedővé válhatnak, így itatójuk esetleg nem látja, ha valami megtámadja.
